| 1. A Pitagorasz-ttelt nem Pitagorasz tallta fel, mivel a grg tuds eltt mr tbb mint 1000 ve, az kori Mezopotmiban is ismertk.
2. A fnynek 8 percre van szksge, hogy a Naprl a Fldre jusson.
3. A szentjnosbogr csak akkor vilgt, ha a feje sttben van.
4. Az arany majdnem ktszer olyan sr, mint az lom, vagyis egy pohrnyi arany slya kzel ktszerese egy pohrnyi lomnak.
5. Az smagyarok a hetes szmrendszert hasznltk. Ezrt is lett a npmeskben a srkny htfej.
6. Az egypetj ikrek verejtkeinek szaga is azonos, gy a kutyk sem tudjk ket megklnbztetni.
7. Az els plasztikai mtteket az kori indiaiak vgeztk: levgott orrot ptoltak homlokbr segtsgvel.
8. A Fld legnagyobb tava a Kaszpi-tenger, a legmlyebb pedig a Bajkl-t.
9. A majmokat szavakra nem lehet megtantani, de a sketnmk jelbeszdre igen.
10. Ha egy szm szmjegyeinek sszege oszthat 9-cel, akkor maga a szm is oszthat 9-cel.
11. A ma is hasznlt Gergely naptr 1582-es bevezetsekor az addigi hibs naptr miatt oktber 4. utn oktber 15. kvetkezett.
12. Az els matematikus, aki az egyenlsgjelet hasznlta, Recorde volt 1557-ben.
13. A smaragd zld sznt a benne lv krm-vegyleteknek ksznheti.
14. Az ember legfradkonyabb rzkszerve az orr, mivel egy perc utn mr nem rezzk a szagokat, csak ha azok ersdnek.
15. A Fld ma is mkd legnagyobb vulknja a Hawaii-szigeteken tallhat Mauna Luna.
16. Az ember csupn egy szemmel nem kpes a mlysg rzkelsre, gy a trltsra sem.
17. A szkveket Szoszigensz javaslatra az i.e. I. szzadban vezettk be.
18. A koleszterin kros hatsa, hogy az rfalakon lerakdik, s vgs esetben eltmti azokat, trombzist okozva.
19. A legmagasabb hmrskleten, 3400 celsius fokon megolvad elem a volfrm (ezrt is ksztik a villanykrtk izzszlt volfrmbl).
20. A Fld cenjain egy nap ktszer van aply s ktszer dagly (azaz hat rnknt vltjk egymst).
21. A br viszketse nem ms, mint enyhe fjdalomrzet.
22. A karantn sz az olasz "negyven"-bl ered, mert ennyi napra zrtk el a kzpkori Itliban a pestisgyans hajk utasait.
23. A rubin vrs sznt annak krm-oxid tartalma adja.
24. Az augusztus hnap rgi magyar elnevezse a Kisasszony hava.
25. A mamutfeny tbb mint 3000 vig lhet, s ezalatt akr 100 mter magasra, s 10 mter szlesre is nhet.
26. A legyek zrzkeli els lbuk talpi rszn tallhatk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
